THE HEALER: CASE STUDY

Abstract

The present study investigates the activities of a healer woman whom we met during our field work in the Ung Plains. The person of our study is different from the other healers of the sub-region as her reputation has gone beyond the limits of her village and reached the majority of ethnic Hungarian villages. She began to deal with magic healing upon an extraordinary life situation (the illness of her husband and child), then she became aware of her predestination from birth, being the seventh child of the family.  This fact played a key role in her willingness to accept this role and soon she became the healer of the village.  Her reputation was due to her “predestination” from birth, her strong influential personality, good communication skills and last but not least, her proficiency in magic therapies.

Her view of the world is based on a complex set of beliefs, her way of thinking and her healing practice are shaped accordingly and they fit closely into Hungarian traditions of a similar nature.  In the course of her treatments the cause and effect relationships are partly rational, partly based on beliefs. The causes of the diseases that we see as magical, in her mind and imagination are all real, even though she knows about the theory of sepsis and asepsis. She applies the latter in her practice as well.

Her knowledge comes from multiple sources: she learned the basics of magic and archaic therapies from her family indirectly, but she also learned from her environment, her neighbours of different ethnicities and also from her colleagues.  She gathered the most recent information from reference books, Hungarian and foreign language written and electronic media. Her knowledge is made up of both rational and magical elements, which are manifested alternately or simultaneously in the healing process. She applies medicinal plants, heat therapy, hydrotherapy, inhalation therapy and also manual therapy in her treatments.  Her family is very supportive in her calling, her close and broader environment appreciates her medical knowledge, turns to her for help. Thus we can say there is a receptive segment of the ethnic Hungarian population of the region which demands such kind of healing activity. In this case, the argument that has been already proven by ethnographic research as well, that is, rural healers can exist where the community has a demand for them is also valid.

References

• Barna Gábor (1979) Néphit és népszokások a Hortobágy vidékén, Budapest.
• Barna Gábor (1982) Mészáros Mihály a csépai halottlátó. In: Palóc kutatás, tematikus monográfiák Vol.  V Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás életéből, Eger–Szolnok, pp. 335–362.
• Bencze József (1959) A magyar nép mesterséges gyógyfürdőiről, a füstölésről és gőzölésről, Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 12, pp. 5–37.
• Berde Károly (1940) A magyar nép dermatológiája, Budapest.
• Diószegi V. (1957) ”Visszafelé számláló” ráolvasások, Néprajzi Közlemények 2, Issues 3–4, pp.162–173.
• Dömötör T. (1987) Táltosok Pest-Budán és környékén, Budapest.
• Ébner S. (1931) A zselici „csontrakó” és „öntőasszonyok”, Ethnographia, Vol. 46, pp.146-148.
• Ébner S. (1932) Füstöléssel való gyógyítás a Nógrád megyei Patvarcon. Ethnographia, vol. 43, p.165.
• Farkas J. (1968) Bakos Ferenc a mátészalkai parasztorvos. In: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve X. 1967, Budapest, pp.145–180.
• Földes V. (1960) Kuruzslók és javasasszonyok, Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 17, pp.111–132.
• Gagyi J. (2001) A szentasszony. In: Pócs Éva (ed.) Lélek, halál, túlvilág, Budapest, pp.171–192.
• Grynaeus T. (1974) Engi Tüdő Vince (A legenda és a valóság), In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1972/73, Szeged, pp.155–183.
• Grynaeus T. (1993) Nagy Pálné Balog Emerencia hadikfalvi (garai) gyógyítóasszony. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1991/92, Vol. 1 Szeged, pp. 95–144.
• Grynaeus T. (1998) „Lappongva gyógyítgató paraszt orvosok” Szeged környékén a századfordulótól napjainkig. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, ( Studia Ethnographica 2), Szeged, pp.137–165.
• Grynaeus T. (2000) Tápai Pista ürügyén (Gyógyító egyéniségekhez fűződő hiedelmek, mondák, narratívumok), Néprajzi Látóhatár, Vol. 9, pp.495–523.
• Grynaeus T. (2002) Szent Antal tüze, Budapest.
• Grynaeus T. (2002a) A fehértói javas ember tudománya. Dóczi István gyógyító tevékenysége (Csongrád megyei könyvtári füzetek 23), Szeged.
• Hoppál M. (1970) Az „igézés”- hiedelemkör elemei. Népi Kultúra – Népi Társadalom, Vol. 4, Diószegi Vilmos (ed.), Az MTA Néprajzi Kutató Csoport Évkönyve, Budapest, 1970, pp. 259–286.
• Hoppál M. (1998) Hagyomány – értékrend – identitás. Jegyzetek a lokális kultúrák jelentőségéről. In: Hoppál Mihály (ed.) Folklór és közösség, Budapest, pp. 151–161.
• Hoppál M. (2011) Hagyomány és nemzetépítés. Etnográfiai háttér. In: Hoppál Mihály (ed.) Folklór és emlékezet, Európai Folklór Intézet, Budapest, pp. 145-152.
• Hoppál M., Törő L. (1975) Népi gyógyítás Magyarországon. Orvostörténeti Közlemények. Supplementum 7–8, pp.11–176.
• Jávor K. (2000) A „helyes élet” paraszti szabályai. Erkölcs, normák. In: Paládi-Kovács Attila (ed.) Magyar Néprajz Vol. VIII Társadalom, Budapest, pp.603–609.
• Kára J. (1973) Nagydobronyi szokások és hiedelmek. In: Folklór Archívum. Issue 1, Hoppál Mihály (ed.) MTA Néprajzi Kutatócsoport, Budapest, pp.40–63.
• Limbacher G. (1994) A gyógyítás színhelyei és tárgyi világa. Egy jelenkori nógrádi gyógyító, Néprajzi Értesítő, Vol. 76, pp.203–226.
• Limbacher G. (1994a) Egy nógrádi javasasszony életútja és gyógyítóvá válása. Összehasonlító néprajzi elemzés. In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX.
• Limbacher G. (1995) Gyógyítóasszonyok Nógrádban a XX. század végén, Ethnographia, Vol. 106, pp. 787–827.
• Oláh A. (1965) Egy orosházi kenőasszony tudománya. In: Szántó Kovács János Múzeum Évkönyve 1963/ 64, Orosháza, pp.289–336.
• Pákay V. (2004) A tiszabökényi gyógyító. In: Pócs Éva (ed.) Áldás és átok, csoda és boszorkányság, Budapest, pp.320–341.
• Sávai J., Grynaeus T. (1994) Tüdő Vince Betegei. Egy szeged-alsótanyai gyógyító ember feljegyzése, Szeged.
• Solymossy S. (1937) A vas babonás ereje. In: Czakó Elemér (ed) Magyarság Néprajza, Vol. IV, Budapest, pp.292–298.
• Somossy M. (1896) Az „igézet” hiedelme Szatmár megyében. Ethnographia,  Vol. 7, pp.102–103.
• Szendrey A. (1935) A füstölés a magyar néphitben, Ethnographia, Vol. 46, pp.42–48.
• Vajkai A. (1938) Az ősi-i javas ember, Ethnographia, Vol. 49 (1938), pp. 346–373.
• Vasas S. (1985) Népi gyógyászat. Kalotaszegi gyűjtés, Bucharest.