POPULAR KNOWLEDGE ON MEDICINAL PLANTS AND THE PRACTICE OF ETHNO-PHYTOTHERAPY IN THE HUNGARIAN* FOLKLORE

Abstract

Hungarian people living in the Carpathian Basin for more than 1100 years applied several peculiar and interesting healing procedures (e.g. “symbolic” or “surgical” trepanation, hirudinization by leeches or apitherapy). Besides these, they acquired a huge amount of knowledge about the curative effect of medicinal plants and other natural substances (fungi, products of animal origin). Putting down the information in a written form began at the end of the 12th century. The first herbal in Hungarian language was released in 1578, which was followed by the publication of additional herbals and medico-botanical works in the succeeding 3 centuries. At the beginning of the 19th century purely botanical works separated from herbals and other books that detailed the curative effects of medicinal plants as well. The first calls that urged physicians to get familiar with the herbal and other traditional procedures of the folk were formulated in the late 1830s, for the reason that these traditional means possessed remarkable curative effects in many cases. Ethnobotanical and ethnopharmacobotanical collecting work became more pronounced following World War II, and the first ethnopharmacological studies began that time as well. The first experimental station of the world for medicinal plants was established in Kolozsvár (today Cluj-Napoca, Romania) in 1904, where ethnopharmacobotanical research work was initiated along with cultivation and agro-technical experiments. Béla Páter (1860-1936), founder of the institute laid down the basis of a medicinal herbal school – a real Hungaricum –, the fourth generation of which is still working today, following the example of their antecedents with an up to date approach, harnessed with extensive and novel knowledge. Evaluation of medicinal plants used by Hungarians living in the Carpathian Basin in folk medicine from various points of view was performed mostly in the last few centuries. According to these analyses there are at least 600 plant species in Hungarian ethnomedicine, the application of which can be supported by data from more than one acquisition points of the area.

After looking through many thousands of data related to the traditional use of medicinal plants collected among the Hungarians living in the Carpathian-Basin it can be concluded that a significant portion of the species applied in Hungarian ethnomedicine from the 19th century till now is commonly utilized during modern phyto- and aromatherapeutic treatments nowadays as well. Furthermore, they play a decisive role in the increasingly more popular and widespread self healing.

References

• Babulka, P. (1993)        Preliminary survey on medicinal plants used in Hungarian ethnomedicine, Mimeograped lecture presented at the 2^nd European Colloquium on Ethnopharmacology, 11^th International Conference on Ethnomedicine (AGEM), 24-27th March, Heidelberg, Germany.
• Babulka, P. (1996)        Evaluation of medicinal plants used in Hungarian ethnomedicine, with special reference to the medicinally used food plants. Ekkehard Schröder et al. (ed.), Medicines and foods: the ethnopharmacological approach. Paris: ORSTOM èdition Société Francaise D’Ethnopharmacologie, pp. 129-139.
• Babulka, P. (1997) Gyógynövények Magyarországon a népi gyógyászatban és a fitoterápiában [Medicinal plants in the Hungarian ethnomedicine and phytotherapy] CD-ROM, Com-Com Bt., Győr
• Babulka, P. (2000) Arzneipflanzen und Phytotherapie in Ungarn, Zeitschrift für Phytotherapie, Vol. 5, p. 257-263.
• Babulka, P. (2005a) Gyógynövények és fitoterápia [Medicinal plants and phytotherapy]. Mátray Árpád (ed.). Az ökológiai és alternatív állatgyógyászat alapjai [Basics of the ecolological and alternative veterinary medicine], Budapest: Mezőgazda Kiadó, p. 50-79.
• Babulka, P. (2005b) Gyógyhatású táplálékok, étrendkiegészítők, funkcionális élelmiszerek [Nutraceuticals, Food supplements, Functional Foods], Komplementer Medicina, Vol. 3, p. 58-66.
• Babulka, P. (2007) A gyomor-bél betegségek fitoterápiás kezelése (I.-II. rész.). [Phytoterapeutic treatments of the gastrointestinal diseases, Part I.-II.], Komplementer Medicina, Vol. 2, p. 6-14; Vol. 4, p. 6-14.
• Babulka, P. (2011a) Medicinal Plants Used in Hungarian Ethno- and Alternative Veterinary Practices in the 20th century, Curare Special Issue: New Perspectives in Ethnobotany and Pharmacology, Vol. 34, 1+2, p. 110-117.
• Babulka, P. (2011b) Plantes médicinales, recherches ethnobotaniques et ethnopharmacologiques en Hongrie, Ethnopharmacologia, Vol. 47 (Novembre), p. 7-16.
• Babulka, P. (2015) A Kárpát-medence gyógynövénykincsei [Medicinal plant treasures of the Carpathian Basin], Budapest: TercPress.
• Babulka, P.; Oláh, A. (1983) Phytotherapeutische Wundbehandlung in der ungarischen Volksmedizin, Curare, Vol. 6, p.117-128.
• Babulka, P.; Pataki, Á. (1996) Traditional practices and perinatal health in Hungarian peasant communities, 3^rd                  European Colloquium on Ethnopharmacology, Genova: Erga edizioni, Abstracts, p. 189.
• Babulka, P.; Pataki, Á. (1997) Folk Customs, Beliefs and Traditional Curing Methods of the Period between         Conception and Weaning in Hungarian Peasant Communities. Christine E. Gottschalk-Batschkus, Judit Schuler, Doris Iding (ed.): Women and Health. Ethnomedical Perspectives, VWB – Verlag für Wissenchaft und Bildung, Curare, Special Volume 11/97. pp. 279-286.
• Babulka, P.; Rácz, G. (2006) In memoriam Páter Béla és Gidófalvy István [In memoriam Béla Páter and István Gidófalvy], Nemzeti Gyógynövény Konferencia [Lecture presented at the National Conference on Medicinal Plants], Szentendre.
•  Diószegi, S. (1813) Orvosi Füvészkönyv, Mint A’ Magyar Füvész Könyv’ Praktika része [MedicalHerbal. Practical Part of the Hungarian Herbal], Nyomtatta Csáthy György Debreczenben.
• Diószegi, S.; Fazekas, M. (1807) Magyar Füvészkönyv [Hungarian Herbal], Nyomtatta Csáthy György Debreczenben.
• Fazekas, Á. (1982) A magyar nyelvű herbárium-irodalomról [On the Hungarian Herbarium literature], Communicationes de Historia Artis Medicinae, Vol. 97-99, p. 43-64.
• Gémes, B. 1979  A népi orvoslás kutatás aktuális problémái Magyarországon (‘Actual problems of        research on ethnomedicine in Hungary’). In: Antall J., Buzinkay G. (ed.): Népi          gyógyítás Magyarországon (‘Ethnomedicine in Hungary’). Communicationes de Historia Artis Medicinae, Supplementum 11-12. pp. 23-4.
• Gémes, B. (1987) A népi születésszabályozás (magzatelhajtás) Magyarországon a XIX.-XX. Században [Popular ways of birth control (Procured Abortion) in Hungary in the 19^th and 20^th centuries], Documentatio Ethnographica 12, Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport.
• Goetz, P.; Babulka, P. (1998)Les Plantes Médicinales dans le Traitement des Rhumatismes: De la Médecine Traditionelle Hongroise à la Phytotherapie Européenne Actuelle, Partie I, Revue de Phytothérapie Pratique, Vol. 2, p. 11-17.
• Grynaeus, T. (1985) (Gyógy)növényismeretünk a reneszánsz és a reformáció korában [Our knowledge on (medicinal)plants in the era of Renaissance and Reformation], Communicationes de Historia Artis Medicinae, Vol. 109/112, p. 105-110.
• Grynaeus, T. (1996a) ISA POR … A honfoglalás és Árpád-kori magyarság betegségei és gyógyításuk [ISA POR…. The diseases and healing of the Hungarians during the Hungarian conquest and the era of Arpád Dynasty], Budapest: Fekete Sas Kiadó.
• Grynaeus, T. (1996b) A honfoglalás- és Árpád-kori magyarság növényei (Növényismeret, növényfelhasználás  és növényföldrajz) [Plants of the Hungarians lived during Hungarian conquest and the era of the Árpád-dynasty]. É. Pócs and V. Voigt     (szerk.) Ősök, táltosok, szentek. Tanulmányok a honfoglalás és Árpád-kor folklórjából [Ancestors, shamans and saints from the era of Hungarian conquest and Árpád Dynasty], Budapest: MTA Néprajzi Kutatócsoport, pp. 121-137.
• Grynaeus, T. (2001) ‘Ear-herb’ (Sempervivum tectorum L.) in Hungarian ethnomedicine, Acta Ethnographica Hungarica, Vol. 46(3-4), p. 261-271.
• Grynaeus, A.; Grynaeus, T. (2001) The geobotany of Medieval Hungary: a preliminary report, Medieum Aevum Quotidianum, Vol. 44, p. 78-93.
• Grynaeus, T.; Babulka, P. (1986) Plant medicines of cough used in Hungarian ethnomedicine, 7th National Conference on Medicinal Plants, Sopron, Hungary. Abstracts, p. 95.
• Grynaeus, T.; Papp J. (1977) Régi magyar (gyógy)növénynevek, 15.-17. század [Old Hungarian (medicinal) plant names, 15th-17th century], Communicationes de Historia Artis Medicinae, Supplementum 9-10, p. 31-49.
• Grynaeus, T.; Papp J. (1978) Régi magyar (gyógy)növénynevek mutatója, 15.-17. század [Guide to the Old Hungarian (medicinal) plant names, 15th-17th century], Communicationes de Historia Artis Medicinae, Vol. 86, p. 131-137.
• Halász, P. (2010) Növények a moldvai magyarok hagyományában és mindennapjaiban [Plants in    traditions of the Hungarians living in Moldva], Budapest: General Press Kiadó.
• Halászné Zelnik, K. (1981) Adatok a moldvai magyarok gyógynövény-használatához [Data to the folk use of          medicinal plants of the Hungarians living in Moldva], Gyógyszerészet, Vol. 25, p. 361-367.
• Holmstedt B, Bruhn J.G. (1982) Is there a place for ethnopharmacology in our time? Journal of Ethnopharmacology, Vol. 3(5), p. 181-183.
• Holmstedt B, Bruhn J.G. (1983)Ethnopharmacology – a challenge, Journal of Ethnopharmacology, Vol. Sep; 8(3), p. 251-6.
• Hoppál, M.; Törő, L. (1975) Népi gyógyítás Magyarországon [Ethnomedicine in Hungary], Communicationes de Historia Artis Medicinae, Supplementum 7-8, p. 13-126.
• Kóczián, G. (1985) A hagyományos parasztgazdálkodás termesztett, a gyűjtögető gazdálkodás vad növényfajainak etnobotanikai értékelése. Doktori disszertáció [Ethnobotanical Evaluation of the Cultivated Plants of Traditional Agriculture, and that of Wild Plant Species of Gathering Livelihood], PhD. Thesis, Mosonmagyaróvár: ATE Mezőgazdasági Kar.
• Kóczián G.; Szabó I.; Szabó L. Gy. (1979) A Helleborus– (Hunyor-) fajok népgyógyászati felhasználására vonatkozó adatok [Data on the traditional use of hellebore-species]. Antall, József and Buzinkay, Géza (ed.) Népi gyógyítás Magyarországon [Ethnomedicine in Hungary], Communicationes de Historia Artis Medicinae, Supplementum pp. 12, pp. 125-154.
• Magyary-Kossa, Gy. A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata [Therapeutical Action and Use of the Hungarian Medicinal Plants], Budapest: Aetheneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat.
• Melius, P. (1978) Herbárium. A megjelenés 400. évfordulójára megjelentetett könyvet bevezető tanulmánnyal és magyarázó jegyzetekkel sajtó alá rendezte Szabó Attila [Herbárium. Reprinted on the 400th anniversary of Melius’s original work together with the preface and explanation notes of Attila Szabó], Bukarest: Kriterion Könyvkiadó.
• Oláh, A. (1985) Fűbe-fába orvosság! (Békés megyei népi orvoslás) [The medicine is hidden in herbs and trees. Ethnomedicine in County Békés], Békés Megyei Tanács V. B. Tudományos-Koordinációs Szakbizottság kiadása.
• Oláh, A. (1986) „Újhold, új király!” A magyar népi orvoslás életrajza [‘New Moon, New King!’ LifeHistory of the Hungarian Ethnomedicine], Budapest: Gondolat Könykiadó.
• Oláh, A. (1987) Zöld varázslók, virág-orvosok. (Népi gyógynövényismeret Békés-megyében) [Green Magicians, Flower-Doctors. Folk Knowledge on Herbs in County Békés], Békés-megyei Tanács V.B. Tudományos-Koordinációs Szakbizottság Kiadása.
• Oláh, A.; Babulka, P. (1985) Traditionelle Anwendung und Möglichkeiten der modernen phytotherapeutischen Verwendung der Ampferarten, Curare (Sonderband), Vol. 3, p. 121-142.
• Papp, N. et al. (2011) Ethnomedical Values from some Gardens in Csinód, Curare Special Issue: New Perspectives in Ethnobotany and Pharmacology, Vol. 34, 1+2, p. 103-109.
• Páter, B. (1911) A vadon termő gyógynövények. [Wild living medicinal plants], Budapest: „Pátria” Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság.
• Péntek J.; Szabó, A. (1985) Ember és növényvilág (Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete) [Plant Kingdom and Traditional Human Life in the Calata Area (Kalotaszeg)], Bukarest: Kriterion Könyvkiadó.
• Rab, J. (1982) Újabb népgyógyászati adatok Gyimesből [Recent data on folk medicine from Gyimes (Transylvania)], Gyógyszerészet [Pharmacy], Vol. 26, p. 325-333.
• Rab, J. (1991) Hagyományos gyógynövényismeret Gyergyóban. [Traditional knowledge on medicinal plants in Gyergyo (Transylvania)], Gyógyszerészet [Pharmacy], Vol. 35, p. 373-380.
• Rácz, G. (1979) A népgyógyászati adatok értékelése [Evaluation of the Ethnomedicinal Data]. Antall J., Buzinkay G. (ed.), Népi gyógyítás Magyarországon [Ethnomedicine in      Hungary], Communicationes de Historia Artis Medicinae, Supplementum 11-12, pp. 51-60.
• Rácz, G.; Rácz-Kotilla, E.; Péter H. M.; Gáspár, M. (1982) Korszerű gyógynövényhasználat [Modern Use of Medicinal Plants], Korunk Füzetek 1, Kolozsvár-Napoca.
• Rácz-Kotilla, E. and Rácz, G. (2001) Farmakotaxonómia – a növényrendszertan gyógyszerhatástani megközelítése [Pharmacotaxonomy – a pharmacological approach to plant systematics], Kanitzia Journal of Botany, Vol. 9, p. 41-58.
• Rácz-Kotilla, E. and Rácz, G. (2004) 100 éve alapította Páter Béla a Kolozsvári Gyógynövény Kutató Intézetet (1904) I. rész. A kezdetektől 1914-ig. [‘Páter Béla founded the research institute of medicinal plants in Kolozsvár 100 years ago. (1904) From the beginning till 1914. (Part I.)], Kanitzia Journal of Botany, Vol. 12, p. 13-24. Szombathely.
• Stirling, J. (1985) Orvosi kertek Magyarországon a XVI. században [Medical gardens in Hungary in the 16^th century], Communicationes de Historia Artis Medicinae, Vol. 109-112, p. 111-115.
• Szabó, L. Gy. (1990) Népi természetismeret [Folk Knowledge on Nature]. Dömötör Tekla (szerk.),        Magyar néprajz [Hungarian Folklore], VII. Budapest: Akadémiai Kiadó. pp. 725-741.
• Szabó, L. GY. and Kóczián, G. (1982) Gyógynövények Sadler József „Magyarázat a magyar plánták szárított gyűjteményéhez” [Medicinal Plants in Sadler’s Work Titled Explanation to the Dried Herbal Collection], Gyógyszerészet, Vol. 26, p. 212-219.
• Szabó, A. and Péntek, J. (1976)       Ezerjófű. Etnobotanikai Útmutató [Centaury. An Ethnobotanical Guide], Bukarest:    Kriterion Könyvkiadó.
• Szabó, T. A. (1996)      Tudomány, mely örök életet ád. Orvosbotanika, életismeret, gyógyítás a XVI. századi magyar tudományban [Everlasting Life of Science. Medical Botany, Life, Health Care in the 16th Century Hungarian Science], CD-ROM, Szombathely.
•  Szabó, T. A. and Tóth, M. (1993) Adalékok a XVI. századi magyar természettudomány születéséhez: Erdősi Sylvester         János, Szegedi Kőrös Gáspár, Váradi Lencsés György, Somogyi Melius Péter és a sárvári orvosbotanikai iskola (1536-1555) [Data to the Birth of the Hungarian Natural Science in the 16th Century: János Erdősi Sylvester, Gáspár Szegedi Kőrös,        György Váradi Lencsés and the Medico-Botanical School of Sárvár (1536-1555)], Communicationes de Historia Artis Medicinae, Vol. 141-144, p. 107-126.
• Tamasi, J. and Babulka, P. (1990a) A húgyúti rendszer növényi terápiás szerei [Herbal medicines for the diseases of the urinary tract], Természetgyógyászat: Tudományos melléklet, június.
• Tamasi, J. and Babulka, P. (1990b) Növényi nyugtatók [Herbal sedatives], Természetgyógyászat: Tudományos melléklet, augusztus.
• Vajkai, A. (1948) A magyar népi orvoslás kutatása (‘Research on Hungarian Ethnomedicine’), Budapest: Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat.
• Vohora, S.B. et al. (1987) Main features of using plants containing essential oils in Indian systems of medicine and Hungarian ethnomedicine, Curare, Vol. 10, p. 249-260.